Továbbra sincs hír a megrendelt alkatrészekről, a szokásos "1, max 1,5 hét" szöveg van csak. Addig, hogy haladjunk, belevágtam a dekor csík projektbe, amit még a bukás előtt terveztem a hosszú téli estékre. Mert sok monsteren látható az a bizonyos "sportcsík", vagy ducati stripe, ami az előző generációkon még festve (vagy matrica) volt. A jelenlegi modelleknél a tankon lévő középső csík már konkrét elem, a többi szintén csak dísz. Na nekem ez kell.
Lassan lassan beérnek azért dolgok, ma végre elhoztam a tankot a fényezőtől. Az előre kalkuláltnál olcsóbb lett, a javítás-fényezés összesen 25.000,- hufba fájt, és még kaptam két ajándék matricát is, a gyári feliratot, persze. Úgyhogy lehet, hogy maradok a gyárinál, még meggondolom.
Naszóval ilyen volt:
A tegnapi kudarcom után szervizbe vittem izzócserére a gépet. Egy tapasztalt szerelőnek (röhögve-kínlódva) nettó 40 perc kellett a két darab izzó cseréjéhez. German engineering, ich liebe dich.
Csak az a gond, hogy kevesebb sikerrel
Az a baj a teremgarázsokkal, hogy az ember akarva-akaratlanul kapcsolatokat épít ki a szomszédaival. Mármint a garázsszomszédaival. Ez hatványozottan igaz az olyan környékre, ahol én lakom, és ahol egyáltalán a garázshely, mint olyan, egy mesebeli fogalom - mindenki hallott már róla, de látni nem látta még. És ha van, csak öröklés útján kapható meg. A mi környékünkön (Bp. belváros) egy garázs még azelőtt elkel, hogy a tulajdonosa eldöntötte volna, hogy eladja. A garázstulajdonosok így egy külön kasztot képeznek, egyből tegezik egymást (szervusz, kérlek), és nagyon nagyon segítőkészek, bennfentesek és okvetlenkedők.
Na, az én motorom is egy ilyenben áll, jelenleg már olyan szinten szétkapva, hogy "öröm" ránézni. A szombat délelőttömet arra szántam, hogy amíg a család a kultúra oltárán áldoz (színház), én leszedem a farokidomot.
Lassan lekerül minden sérült alkatrész a monsterről, a tank már a hegesztőnél van, ma elkészül és megy tovább a fényezőhöz. A hegesztés 4.000,- Ft-ba kerül, a fényezőtől még nem kaptam árat; az már biztos, hogy a felirat ugrik, kezdhetek keresni ducati matricákat.
Kezd letisztulni a forgatókönyv és a költségvetést. Terveim szerint először a kipufogót és a tankborítást viszem el javíttatni. Amíg azok elkészülnek, addig megrendelem azokat az alkatrészeket, amelyek mindenképpen kellenek, és/vagy beleférnek az alap büdzsébe. Így néz ez most ki (mindenből az egyszerűbbet/olcsóbbat veszem):
A beszerzendő cserealkatrészek forrását - forrásait próbáltam első lépésként feltérképezni. Kiindulásként ott volt a kereskedés, ahonnan a gépet vettem - a boglári Fullgas, azaz a Ducati diBosco -, a Ducati Klub fóruma, és a google.
Össze akartam még kötni a kellemest a hasznossal. Ha már cserélni kell a farokidomot az irányjelzők letörése miatt, akkor legyen short tail. Ha cserés a markolat, akkor nem a gyári gumi vackot, hanem valami vagányabb Rizoma kiegészítőt veszek, meg kormány végsúlyt. Na, nem is olyan rossz kaland ez, csak drága.
Az úgy kezdődött, hogy most nyáron lecseréltem a motorom - japán sornégyről olasz V2-re, azaz Suzuki GSR600-ról váltottam egy Ducati Monster 1100-ra. Azt, hogy miért pont most, miért pont ezt, nem ide tartozik, talán egyszer, majd valahol máshol kifejtem. A lényeg az, hogy egy kategóriákkal jobb motorra ültem, ami azt eredményezte, hogy a szezonban nem lehetett lerobbantani róla.
Amikor csak tehettem, ráültem és tekertem neki. Ha ki tudtam szabadulni egy kicsit, akkor pályáztam is (Kakucs, Pannónia, kecskeméti gokart pálya); még egy 4 napos szlovák túra is befigyelt a nyár vége felé.
